Ügyintézés alatt, sajnos legtöbben csak annyit értenek, hogy az építész egyeztet a hatósággal, beszerzi a kéményseprő, illetve az érintett közműszolgáltatók elvi hozzájárulását és beadja a terveket az iktatóba. Az új jogszabályi változások értelmében, az építési engedély kérelemhez már nem kell mellékelni sem a kéményseprő szakvéleményét, sem pedig a közműnyilatkozatokat, ezeket majd az építmény használatbavételekor kell beszerezni.
Az építési jogosultság igazolása az építtető feladata, tehát célszerűbb, ha a tulajdoni lapot és a térképmásolatot, az illetékes földhivatalból, az építtető maga szerzi be. Természetesen ezzel az építészt, vagy más személyt is meg lehet bízni, de nem gazdaságos mérnöki óradíjat fizetni egy egyszerű sorbaállásért. A tervezőnek a hatósággal, a közműszolgáltatókkal, szükség szerint a szakhatóságokkal történő előzetes tervegyeztetése, nem minősül külön szolgáltatásnak, az a tervezés folyamatában, a tervező - jogszabályban meghatározott - kötelessége.
Tulajdonképpen ügyintézésre akkor van szükség, ha „baj van"!
Közel egy évtizedig dolgoztam építéshatósági ügyintézőként, majd osztályvezetőként, utolsó besorolási fokozatom: építésügyi főtanácsos. A Magyar Építéshatósági Szakkollégium alapító tagjai közt szerepeltem. Két nagyvárosban is - a „Tégla" nevű integrált építéshatósági rendszer bevezetésével és oktatásával - számítógépes alapokra helyeztem, a nehézkes, elavult hatósági ügyintézési rendszert. Szerénytelenség nélkül elmondhatom, hogy nagy tapasztalatra tettem szert az építéshatósági gyakorlatban.
Az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet feltételeinek megfelelően, a Pest Megyei Építész Kamara által vezetett Építésügyi igazgatási szakértői névjegyzékbe SZÉ 13-0703 nyilvántartási számon bejegyzett, építésügyi igazgatási szakértői jogosultsággal rendelkezem. Az egyéb építésügyi szakmagyakorlási tevékenységek mellett (építészeti-műszaki tervezési, felelős műszaki vezetői) építésügyi igazgatási szakértői tevékenységet is végzek.
Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében:
8. § (2) Az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelem szakszerű előkészítése érdekében építésügyi igazgatási szakértőt vehet igénybe.
10. § (2) Ha az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges kérelmet, mellékleteit és a dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértő – a kérelem benyújtását legfeljebb tizenöt nappal megelőzően kelt – nyilatkozatát, akkor az ügyintézési határidő az adott ügyben egyébként meghatározott
a) két hónap helyett harminc,
b) harminc nap helyett tizenöt,
c) tizenöt nap helyett tíz
nap.
Az építésjog, azon jogi területhez tartozik, melyet jogászaink legritkábban gyakorolnak. Az építéshatóságokon - tisztelet a kivétel - nagyon gyakori a friss diplomával rendelkező fiatal munkaerő, aki nem hivatásának, hanem csak „ugródeszkának" tekinti ezt a területet, sem tervezői, sem pedig kivitelezésben eltöltött gyakorlattal nem rendelkezik, ennek ellenére, beosztásánál fogva, akár neves tervezők munkáját bírálja el és talán több generáción át az építőiparban tevékenykedő kivitelező munkáját ellenőrzi, mint hatóság. Legfrissebb tapasztalataim alapján, még azon egyszerű kérdésben sincs egységes állásfoglalás a különböző építéshatóságokon, hogy hány példány tervet kell csatolni egy építési engedélyhez, vagy kell-e kéményseprő nyilatkozat? A legtöbb hatóság nem tartja be a határidőket, az eljárási törvény értesítésre vonatkozó előírásait, vagy döntése előtt nem tisztázza kellő alapossággal a tényállást és még hosszan sorolhatnám a már tipikussá vált hatósági mulasztásokat. Ezek miatt, a megfellebbezett határozatokat, az "összegubancolódott" ügyeket, a területileg illetékes Kormányhivatalok, mint felettes szervek, rendre küldik vissza a jegyzőknek és új eljárásra szólítják fel az első fokú építésügyi hatóságokat.
Sajnos ezeket a szavakat nem valami „rosszmájúság" mondatja velem, hanem a szomorú tapasztalat, csak egyet említenék: volt olyan hatóság aki egy építési engedélyezési eljárás során, melynek az ügyintézési határideje hatvan nap, a hiánypótlási felszólítást - amit egyébként az első 10 napban illik, sőt kötelessége kiírni - a hetvenharmadik napon küldte ki. A jogszabályok változása oly gyakori napjainkban, hogy az már a tapasztalt kollégáknak is komoly fejtörést okoz. Akkor mihez kezdjen egy építtető, mint laikus? Az ügyfél érdekeit ki képviseli? A leggyakoribb esetekben az építtetőnek, mint ügyfélnek tudomása sincs arról, hogy egy jogszerűtlen eljárás áldozatául esett, ha gyanítja is, ismeretek hiányában, jobbnak látja „nem ujjat húzni" a hatósággal inkább, kivár.
Sokan nem tudják mire kell, mire nem kell építési engedély, mi az ami bejelentéshez kötött? A bejelentés is egyfajta engedély, vagy szó szerint csak értesíteni kell a hatóságot, ha ilyen jellegű munkát végzek? Ki követte el a mulasztást, ha kiderül, hogy nincs rajta a háza, vagy melléképülete a hivatalos ingatlan nyilvántartási térképmásolaton? Mikor kell használatbavételi engedélyt, vagy rendeltetésváltoztatást kérni? Minek mennyi az illetéke? Mi a teendő, ha a szomszéd feljelent? Milyen jogaim vannak, ha a hatóság építésrendészeti eljárást indít ellenem? Mit tehetek, ha a szomszéd megfellebbezte okkal, vagy ok nélkül a friss engedélyemet? Hogyan kell egy fellebbezést megfogalmazni, kell-e ügyvéd hozzá? Milyen adatszolgáltatási kötelezettségeim vannak, ha már megkaptam az építési engedélyt? Milyen jogkövetkezményekkel, szankciókkal jár, ha nem tartom be a kivitelezésre vonatkozó előírásokat, ha nincs felelős műszaki vezető, ha nincs építési napló, ha nem készült kiviteli terv, ha eltértem az építési engedélytől? Mikor és mire kérhetek fennmaradási engedélyt? Mennyi ilyenkor a bírság? Mennyi a jogvesztő határidő, amikor már a hatóság nem kötelezhet, nem bírságolhat? Mikor kell kiviteli tervet készíteni, mi a tartalmi követelménye? Milyen esetekben használható az építési engedélyezési tervdokumentáció kiviteli tervként? Mi a „zöldkártya", az „energiapasszus", mikor kell készíteni, ki készíti az energiatanúsítványt? Hogy kell szabályosan telket alakítani? Milyen övezeti előírások vonatkoznak a saját ingatlanomra? Stb. Csak pár olyan kérdést említettem, melyek gyakran felmerülnek. Ha ilyen, vagy hasonló problémája, kérdése van, vagy csak jogtisztelő állampolgárként nem szeretne - önhibáján kívül - mulasztást elkövetni, forduljon hozzám bizalommal - tudok segíteni!
Üdvözlettel,
Fosztó András, okl. építőmérnök-tanár, építésügyi igazgatási szakértő
MINI JOGTÁR
az épített környezet alakításáról és védelméről
2004. évi CXL. törvény
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
az országos településrendezési és építési követelményekről
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről
245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet
az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
az építőipari kivitelezési tevékenységről
238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet
az építésfelügyeleti bírságról
37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet
az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról
45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet
az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet
az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
Fontos figyelmeztetés!!!
A jogszabályok napjainkban sajnos nagyon gyakran változnak, ezért használatuk előtt, kérem ellenőrizze le azok tartalmát és hatályosságát az alábbi linken:
http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso/pf/SearchLaw/searchLaw